A múltkori esés következményeként át kellett rendeznem a szobát. Előrébb húztam a pelenkázót és a kiságyát, hogy ha alszik még, mikor ki kell jönnöm mellőle, akkor leesésgátlóként melléhúzhassam. Eddig egyszer kellett használnom, mert azóta velem kel...
Nyilván egész nap figyelgettem, alvás közben többször is ránéztem, hogy történt-e valami, de úgy tűnik, rá is vigyázott a csecsemők őrangyala, mert egy két óra alatt eltűnő piros folton kívül semmi maradandó nem történt. Azóta már megkapta az oltását és a védőnő is megméregette, és mindenhol a szokásos, vidám formáját hozta, szóval lassan megnyugodhatok, azt hiszem.
Ami szintén változást, hogy megint elviseli a hordozást, sőt, a mei-taiban hátra is tudtam tenni, együtt főztünk:-) ma meg a karikásban ücsörgött a csípőmön, amíg befejeztem az ebédet. Ennek nagyon örülök, mert lassan itt a versenyszezon a fiúknak, és a nem túl babakocsibarát helyszíneken könnyebb lesz őt így cipelgetni. Tegnap nem vittem magammal kendőt egy nagyobb sétára, természetesen akkor kéretőzött ki a kocsiból, még jó, hogy addigra Apával is találkoztunk, volt hordár. Ez jó lecke volt, minimum a karikást be fogom tenni a délutáni sétákhoz.
Lassan bevezetjük a délutáni sétát is, mert a jó időben iszonyú meleg van a lakásban, jobb kint, meg neki se árt hozzászokni a huzamosabb kintléthez, ha már napirendet nem tudunk tartani.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése