Mindennap írhatnék új bejegyzést, megint ott vagyunk, hogy 0-24-ben kéne videózni a nyiladozó értelmét, a beszédfejlődését, a mozgását...
Egy hónap alatt megtanult ragozni ( enni fogok, leesett az autó, apa elment a vonattal..), a köpö szépem-ből köszönöm szépen  lett, de a kérem még nem megy:-), az adod babának! felszólítást használja helyette. Mert még mindig baba, saját magáról E/2, E/3-ban beszél, bár a nevét már kérésre megmondja: lac-kó lij-ja. A dupla l mindig j, at r-ek is, az sz, jellemzően s, de már alakul ( sejet...szeretlek váltakozik, büdös disznó, mert akor szeret a legjobban, ha tudja, hogy rossz fát tett a tűzre ). Ha nem akarja, hogy hozzá érjenek, hagyod babát! a jelszó:-)))
Továbbra is kisfiús jellemzői vanna, autózik, épít, most elég népszerű a formabedobó, és elkezdte értékelni a szülinapjára kapott rajztáblát, bár ezt most a fal is bánta ( hálistennek fehér, le lehetett mosni ). A csigabiga már felismerhető, a többi csak irkafirka váltott kézzel, de ez így van jól. Mesét még mindig ne lehet neki olvasni, pedig jó lenne, ha azzal el tudnám altatni ( vagy bárki ), mert már unom a szoptatást.

Szótagolva beszél néha, nagyon cuki, kíváncsi vagyok, hogy ez hosszú távon előkerül-e.

A mozgásfejlődése is nagyon megugrott,magabizosan ugrál két lábon, felmászik bárhová, a kanapé mögé, a tetejére, és röhög a szívbajunkon,lejönni csak akkor hajlandó, ha neki van kedve. Egyre többet sétálunk, a babakocsi csak hosszú utakra kerül elő, vagy ha időre megyünk valahová.

H a kedve van, szépen eszik evőeszközzel, ha nem, csak kézzel, néha vegyíti a két technikát. Továbbra is elég édesszájú, gyümölcsöt megnézi, megkóstolja, majd otthagyja, bár az aszalt dolgok kezdenek bejönni, szerintem az adventi naptárjába is ilyesmit fogok tenni, mert mondjuk a csokit meg a túró rudit naponta többször megenné, de nem tömném cukorral, ha nem muszáj.

Továbbra is imád fürdeni, a kád a személyes tulajdona, ha esetleg reggel más is igénybe venné, könnyes hiszti a következmény ( babáé pancsi! ), sajnos nem vagyunk tekintettel a birtokviszonyra, szóval gyűjthetünk a terápiára ebben az esetben is:-))

KÉT éves

Két éves lett a lány, imádjuk:-)

Cserfes kis copfos lett belőle hirtelen, egész nap beszél, pakol, rendezkedik.

Nagyon nehéz nem kinevetni, mikor hisztizik, mert gondosan kiválasztja a helyet, ahol elveti magát, nehogy sérüljön:-) 

Viszont amúgy semmi félelemérzet nem szorult belé, akárhová felmászik, leugrik, ha van valaki a közelben, bízva abban, hogy majd elkapja valaki.

A szülinapjában a torta és a gyertya igazán a lényeg, minél többször el lehet fújni, annál jobb. Hogy még süti is van, az csak ráadás. Egyébként nagyon édesszájú lett, szintén összeköthető a legnagyobbal, csoki, keksz bármikor jöhetne, de szerencsére mást is megeszik, a másik kedvence pédául a borsó.

Mióta apja itthon van, eléggé összenőttek, de van, amikor csak anya jó, akkor kiküld mindenkit ( menjinnen! ). 

Este jóéjtpuszikat osztogat, sorban állnak érte a nagyok. Szerencsére töretlenül jó a kapcsolatuk, vigyáznak rá, és ő is kitünteti őket a szeretetével, öröm látni.

Egyáltalán nem a lányos játékoka kedvencei, autók, építőjátékok jöhetnek ezerrel, babákról szó se lehet, esetleg babakocsi, hogy mindent bele lehessen pakolni, bár igazán abból is az apai nagymamánál lévő, öröklött pédányt kedveli igazán. Szíve szerint belepakolná a kutyát:-)

Másfél éves korában elkezdtem összeírni a szavait, hoyg meglépjük-e a két éves státuszn elvárt ötvenet, háromszáznál abbahagytam:-)

az aktuális cukik:

szívácsúdda - szivárványcsúszda a Bogyó és babócából

föjjesz - vegyél fel

szejet :-)

menjinnen - szigorúan összehúzott szemöldökkel

kávé - ez a habosított teje reggelente

simít - simogat

felváltav énekelget algolul és magyarul, az egyik kedvenc a cickom-cickom ( cíkom-cíkom, vagyomlányom:-)) a másik a finger family és a Johnny-Johnny elég sajátos mixe. A színeket és a számokat felváltva  mondja angolul és magyarul ( orindzs- narancs,  six-hat eight - nyóc ) néha egész bizarr.
A legkedvencebb persze a sejet:-))

Eltelt a nyár

és észre se vettük.

Repültünk Görögországba, nagyon jól viselte. Eddig is tudtuk, hogy vizicsibe, de most már biztosak vagyunk benne:-) Simán ment fejjel a tengernek, medencének, karúszóval, vagy anélkül, mélységtől függetlenül. Ha bent volt valaki a családból, nekiindult a három méteres víznek is. Majdnem beindult a nemzetközi modellkarrierje, de végül nem készültek babás képek a jövő évi katalógusba. Mondjuk az étkezések nem a tervezettnek megfelelősen folytak, mert két falat után megunta az üldögélést, és valaki szaladhatott utána. Ettől függetlenül jól viselkedett a kirándulásokkor, elbűvölte a helyieket a kis szőke fürtjeivel meg a vigyorával.

Voltunk a Balcsinál, ott is nagyon élvezte a vizet, gátlástalanul barizott össze random gyerekekkel a homokozóban vagy a játszótéren. Mi is igyekeztünk minél lazábban venni a helyzetet, bár ebbe néha egy -egy nyilvános szopi is beleugrott.
Mert igen, még mindig szopizik, ha jó napunk van, akkor csak az altatásokhoz, ha rosszabb, akkor sokkal többször. Enni is alig eszik, bár ez az extrém meleg, ami az utolsó hat hétben volt, mindenkit megviselt.
Egyre többet és érthetőbben csacsog, elkezdtük összeírni a szavait, hogy meglegyen a minimum 50 szó a második szülinapjára, már 100 felett járunk:-) és az angol szavakat nem is számoltuk. Mert bizony már angolul is dalolászik, hála (?) a youtube-videóknak.

Cuki kis megnyilvánulásai vannak: pápá cici, ha oldalt váltunk, esti puszi-ceremónia a fiúknak, kukucsolás...

Egyre jobban értékeli a könyveket, egy időben még esti mesét is tudtam neki olvasni, most ez egy kicsit elmaradt. Nagy kedvenc a Bogyó és Babóca, de lassan arról is kezd lejönni.

Felváltva megy a mozgás és beszédfejlődés, ez látszik. Egy ideig nagyon motorozott, és elkezdett futóbiciklizni, most újra sokat beszél, egyre érthetőbben.


Nagyot nőtt, remélem, hogy a nyár elején megvett ruhái még jók lesznek őszre

Most éppen itthon van az apja is, ami konstans hétvége-érzést hozott nála és eljött az is, hogy látványosan szenved, ha apja elmegy hosszabb vagy akár egész rövid időre.

Nagyot nőtt a haja is:-) ez nekem élmény, mert végre cuki copfokat lehet neki alkotni,  már fonással is próbálkoztam, elég jól tartottak. Ezzel már tényleg egyre kislányosabb lett, lassan minden babasága eltűnik.
Szobatisztasággal sehol nem vagyunk, de nem is erőltetem, szívtunk ezzel eleget a fiúkkal, most kihagynám, ha lehet.
A fiúk továbbra is imádják, ami kölcsönös, de a naggyal kifejezetten össze vannak nőve.

Az ősszel sok újdonság várható, elmegyünk három napra kettesben a zemberrel, így cold turkey-ben lesz a lány, ami a szopit illeti, utána meg vidékre megyek suliba havonta egyszer, szóval elkezdjük a leválasztást.Remélem, attól még az éjszakáink tarthatóak lesznek, mert most egész elviselhetők.

Kishisztis :-)

Persze, tündér meg cuki még mindig, de kezd egyre erősödni az akarata. És ha valami nem annak megfelelően történik, akkor eget verő ordításban tör ki/ megfeszíti magát ( babakocsi/gyerekülés ), és/vagy roppant teátrálisan térdre esik, majd ebből hasra vágja magát, a lábaival toporzékolva közben. Nagyon jókat szoktam általában szórakozni rajta, itthon csak átlépem, és szólok neki, hogy ha megunta, akkor szóljon vagy jöjjön, máshol meg sajnos kénytelen az én akaratomat követni az esetek többségében. 

A leggyakoribb szava természetesen a NEM, nem bó, cukin rázza a fejét, repkednek a copfocskák ( mert már lehet csinálni, nagyon élvezem!), az igent még nem tanulta meg. Még mindig minden hami, ham, az italok is, bár a pohárra van saját szava. Ha le akar ülni az asztalhoz, vagy bárhová, akkor csiccs! felkiáltással jelzi. Imád üldögélni a konyhapulton, míg főzök, ő is kevergeti, amit lehet - néha csak az üres fazekat kapja meg, de azzal be szokta érni.
Most éppen a vegább fázisban van, tészta, banán, zöldségek jöhetnek, kenyér, husi alig. Még mindig szopizik, napi 4x általában. 12 foga van, és folyamatosan jönnek, szerintem ez is oka a váltásnak. 

Mindemellett irtó okos és kedves. Felismeri a mondókákat, mutogatja, amit tanultunk. Szereti nézegetni a könyveket, bár még nem bánik velük kesztyűs kézzel. Eteti a macit, babát, apját, fiúkat az általa főzött finomságokkal ( pl montessori torony darabkái, legók :-)). Szórja a puszikat, lelkesen integet a néniknek is az utcán. Este pedig kis szertartásunk van: Krémmel kenegeti a lábamat, én meg az övét, mert látta, hogy testápolózom, és neki is kellett. Kötelező rítus lefekvés előtt.

A mozgásfejlődése néha ijesztő, mert pl most nem hajlandó négykézlábazni a tornán, de átsétál a libikókán, felmászik a hálón a csúszdához, és már egyedül is le tud csúszni, szóval ezer szememnek/kezemnek kell lennie, mert bárhol eliramodik. Felmegy a lépcsőn a korlátba kapaszkodva, simán megmássza a három emeletet. Lefelé is lépked, néha már váltott lábbal. A polcokat és a konyhaszekrény fogantyúit is előszeretettel használja létrának, de erről igyekszem  leszoktatni. 

Másfél éves

Tündér cuki kis lányom, ma lett másfél éves. Továbbra is körbeimádjuk, hálistennek el is várja, jól is tűri:-) dumagép, folyamatosan jár a szája, csak nem értjük még a zömét. Anya, apa ( az összes fiú itthon ), cica, vau, hamm ( az innivaló is ), hinta, az örök kedvenc, toto, a motorja, mamma, a beszélős baba. Sok állathangot utánoz, medve, szamár, ló, cica, kutya, bárány...
Cukin szerepjátékozik, főz velem, eteti, altatja a babát, hurcolja magával fel-alá. Egyik plüssmedvére "pórázt" szerkesztettünk, azzal sétáltatta a nagyokat, apját:-) A kutyákat amúgy is regulázza, a mamától ellesett hangsúllyal rendezi az összeset az utcán is. Nem is fél tőlük, remélem, ez nem fog visszaütni.
Ügyesen zümmögi a dalocskákat, a mutogatós mondókákat szépen mutatja ő is.  Van kedvenc videója, a youtubeot zárni kell előle, mert ráfüggene a képernyőre.
Kis tornádó, csak akkor áll  meg, ha eszik, vagy alszik ( ezt nem túl gyakran ). Fut, szalad, felmászik a csúszdán és hozza rám a szívbajt:-)
Lelkesen eszik evőeszközzel, ha olyan kedve van, ha nem, akkor kézzel tömi be a kaját. Nem különösebben válogatós, mondjuk  a gyümölcsöt inkább püré formájában kedveli, mint egészben.
Ügyesen iszik pohárból, az itatóiból, és legszívesebben bubis vizet az én üvegemből. A hétvégi teánkra is rákapott, cukin szürcsöli.

Most nézem, hogy elég gyakran szerepel a cuki szó, hát nem tudok mit tenni, ha az:-))

Buborék

17 hónapos lett, és a kedvenc játéka a buborékfújó. Nekem kevésbé, mert szinte ezzel kel, ezzel fekszik, hogy fú-fú ( egyébként irtó cukin mondja ), és földön fetrengős, könnyes hisztit tud rendezni elutasítás esetén. Lassan fellendítjük az összes környékbeli játékbolt forgalmát..
Névnapjára kismotort kapott, bár még picit nagy, de lassan már az udvaron is próbálkozik, viszont látom szomorú sorsomat a kétpercenként eldobott motorral.
Továbbra is nagy élmény minden kő, amit az utcán talál, csak alapos vizsgálat után lehet továbbmenni, esetleg átadja nekem megőrzésre, pont mint a fiúk tették kiskorukban:-). Így persze egy átlagos séta a térig meg vissza szűk egy óránkba telik. Mert a babakocsit már csak ritkán tűri meg a kisasszony, ha igen, akkor viszont esélyes, hogy elalszik.
Apropó, alvás, hát az még mindig kardinális probléma. Déltájt egész szépen, és gyorsan elalszik, akár két órát is néha, de az este borzalom. Már cicivel nem alszik igazán, csak fetreng, és nekem is nagyon kellemetlen, fájdalmas, így az egy órányi cumizást le szoktam állítani. Ezután persze üvöltés jön, amit nagyon nehéz lecsillapítani. Megpróbáltuk a kiságy oldalát levéve visszaszoktatni, de egyelőre többet üvölt benne, mint nem. Bár eddig már kétszer elaludt benne magától, és másodszorra már nem is üvöltött, viszont több, mint egy órámba telt az altatás.
Irtó cukin beszél, persze a zöme még számunkra érthetetlen karattyolás. Ennek ellenére alaposan kioszt mindenkit:-) Az ana-anához iszonyat szepaszori is társul, térdreesős, hanyattvetődős nagyjelenetekkel. Sajnos nehezen bírom nevetés nélkül az esetek zömében.
Elkezdődött a szerepjátékok korszaka, altatja, eteti a babát ( megosztja vele a bulátát is ), kevergeti a semmit az edényekben, ha főzök. Mindennek tudja, hol a helye, de egyelőre csak kivenni szereti a dolgokat, visszatenni kevésbé.
Nagy youtube-fan lett, kifejezetten korlátozni kell a gyerekzenét, mert órákig elszórakozna. Itt is határozottan jelzi, ha valamelyik dal aktuálisan nem tetszik neki. Viszont ügyesen utánozza a gyerekeket a videókban, meg dünnyögi a dallamot:-)
Lassan kialakul az időfogalma is, tudja, hogy mikor jön a mama, és mikor várhatók a fiúk, akiket közös gyűjtőnéven apaként emleget (akit most alig látunk, ha meg igen, akkor borul a napirend, mert függeni kell rajta )

cukicuki

csak nem alszik, ez elkísér minket egy ideig még, azt hiszem. Napközben még csakcsak, de este, pláne, ha apja is itthon van, kínszenvedés. ha megpróbálom betenni a kiságyba, visít,mintha nyúznák.
Nagyon hangos! Ez főleg tornán vagy babaklubban látványos, mert nekem fel se tűnik itthon, de közösségben tőle zeng a szoba. Viszont egyre ügyesebben követi az utasításokat, lelkesen pakolja vissza a labdákat a többiekkel, és nagyon szereti a buborékfújást.
Egyre ügyesebben megy, szinte szalad, viszont így nem szívesen marad meg a babakocsiban, ebből is van visítás. Meg ha séta közben nem egyezik a véleményünk az irányról ( azaz nem engedem kifutni az autók elé, be bármilyen random boltba, ellenkező irányba, mint amerre tartunk) földön fetrengős hisztiket tud rendezni, ami a jelenlegi locspocs időben kifejezetten felemelő. Főleg, mert utána vihetem haza kézben ( új kabátot akarok ).
Édesen csicsip csókázik, már lassan felismerhető a szöveg. Új szava a "jo" amit mindig nagy bólintással kísér, nagyon cuki. Az más kérdés, hogy bár lelkesen beleegyezik, de nem mindig csinálja meg, amire rábólintott. A fiúk mind á(m)pa, fogalmam sincs, miért, de ha név szerint említjük őket, tudja, melyik szobába kell menni rombolni.
Ha alszunk ( tete ), jön, csukja az ajtót, napközben mutogatja a redőnyt, hogy engedjük le, és veti magát a matracra. Mondjuk este nem feltétlenül alszik el, a többedik körnél már nem vagyok túl lelkes.
Ha sétálni akar, hozza a cipőjét, igyekszik bedugni a fejét a pulcsiba, kezét a kabátba. Ha hazajöttünk, húzza le magáról, egyelőre kevés sikerrel.
Megtalálta a fiókokat, rendszeresen kipakol, ha nyolc szemem lenne, az sem lenne elég. A konyhában is "segít", legalább még egy serpenyőt elővesz, és előszeretettel nyúlkál a mosogatógépbe.
Mostanában nem reggelizik, kivéve, ha tojás vagy virsli van, a kenyérfélék nem jönnek be, pogácsa is csak séta vagy bevásárlás közben, vacsora dettó. Ha marad az ebédből, azt szívesen fogadja, de ez nem jelenti azt, hogy ne az anyatej legyen a fő táplálék ilyenkor. Ezzel persze megtorpedózta a kis kiruccanós tervünket is, nem vagyok maradéktalanul boldog. Bevallom, azt hittem, hogy ilyenkor már nem lesz rám cuppanva, de most nem tudok ezzel mit kezdeni. 
Ja, és zene! Rákattant egy kicsit a youtubera,mióta a tévén is tudjuk nézni, így minden nap egy órát megy kb, különböző gyerekdalos egyveleggel. Az első háromnál totál rááll, utána már játszik mellette, és ha valami nem tetszik, határozottan jelzi, hogy kapcsoljam el:-)

Megvolt

az első földön fetrengős hiszti, csak pillogtam. Természetesen az utcán, hóesésben vágta magát földhöz, de szerencsére már higgadtan tudom fogadni az ilyesmit. Annyi volt az ok, hogy nem jó ( neki nem megfelelő ) irányba mentünk, és nem, nem hagytam, hogy az út közepe felé grasszáljon a nem kis forgalmú utcában. Mivel a parkban szaladgálás alternatíváját sem fogadta el, így felraktam kendőbe és hazajöttünk. Itthon is folytatta a kiborulást, így egy kis kaja után letettem, két órája alszik. De az biztos, hogy ennek lesz böjtje este...