csak nem alszik, ez elkísér minket egy ideig még, azt hiszem. Napközben még csakcsak, de este, pláne, ha apja is itthon van, kínszenvedés. ha megpróbálom betenni a kiságyba, visít,mintha nyúznák.
Nagyon hangos! Ez főleg tornán vagy babaklubban látványos, mert nekem fel se tűnik itthon, de közösségben tőle zeng a szoba. Viszont egyre ügyesebben követi az utasításokat, lelkesen pakolja vissza a labdákat a többiekkel, és nagyon szereti a buborékfújást.
Egyre ügyesebben megy, szinte szalad, viszont így nem szívesen marad meg a babakocsiban, ebből is van visítás. Meg ha séta közben nem egyezik a véleményünk az irányról ( azaz nem engedem kifutni az autók elé, be bármilyen random boltba, ellenkező irányba, mint amerre tartunk) földön fetrengős hisztiket tud rendezni, ami a jelenlegi locspocs időben kifejezetten felemelő. Főleg, mert utána vihetem haza kézben ( új kabátot akarok ).
Édesen csicsip csókázik, már lassan felismerhető a szöveg. Új szava a "jo" amit mindig nagy bólintással kísér, nagyon cuki. Az más kérdés, hogy bár lelkesen beleegyezik, de nem mindig csinálja meg, amire rábólintott. A fiúk mind á(m)pa, fogalmam sincs, miért, de ha név szerint említjük őket, tudja, melyik szobába kell menni rombolni.
Ha alszunk ( tete ), jön, csukja az ajtót, napközben mutogatja a redőnyt, hogy engedjük le, és veti magát a matracra. Mondjuk este nem feltétlenül alszik el, a többedik körnél már nem vagyok túl lelkes.
Ha sétálni akar, hozza a cipőjét, igyekszik bedugni a fejét a pulcsiba, kezét a kabátba. Ha hazajöttünk, húzza le magáról, egyelőre kevés sikerrel.
Megtalálta a fiókokat, rendszeresen kipakol, ha nyolc szemem lenne, az sem lenne elég. A konyhában is "segít", legalább még egy serpenyőt elővesz, és előszeretettel nyúlkál a mosogatógépbe.
Mostanában nem reggelizik, kivéve, ha tojás vagy virsli van, a kenyérfélék nem jönnek be, pogácsa is csak séta vagy bevásárlás közben, vacsora dettó. Ha marad az ebédből, azt szívesen fogadja, de ez nem jelenti azt, hogy ne az anyatej legyen a fő táplálék ilyenkor. Ezzel persze megtorpedózta a kis kiruccanós tervünket is, nem vagyok maradéktalanul boldog. Bevallom, azt hittem, hogy ilyenkor már nem lesz rám cuppanva, de most nem tudok ezzel mit kezdeni.
Ja, és zene! Rákattant egy kicsit a youtubera,mióta a tévén is tudjuk nézni, így minden nap egy órát megy kb, különböző gyerekdalos egyveleggel. Az első háromnál totál rááll, utána már játszik mellette, és ha valami nem tetszik, határozottan jelzi, hogy kapcsoljam el:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése