mert nem találom meg ott, ahol letettem:-) Eddig is gyorsan fejlődött, de most csak kapkodom a fejemet. Négykézlábra állt, és rettentően dühíti, hogy még nem tud elindulni. Megint két óránként eszik, sajnos éjszaka is, meg jön a foga.....emellett meg mosolygós cukorborsó, imádja a nagyokat,ha rámosolyognak, édes kis vigyorral ajándékoz meg bárkit - ha elég közel vagyok.
Pénteken kangatréningre megyünk, kíváncsi vagyok,mi lesz, mert elvileg háti hurciban lesz végig, ilyenre még nem volt példa:-)
Kapott egy kupac kaját apuéktól, elvileg három hét múlva megkezdjük a hozzátáplálást. Mondjuk erőltetni nem fogom, mert kb heti 100-120 g-ot hízik csak az anyatejtől, intenzív mozgás mellett, szóval nincs összeesve. A héten vittük vissza a mérleget, a két nappal ezelőtti, utolsó itthoni mérésen volt 7100 g, és 66 centi.
Fürdés közben is hasra fordul, a hátán fekve pedig kilubickolja az összes vizet, ahogy a nagyok is tették, szóval a fürdőszoba fel van mosva, de alaposan.
Közben mardos a kétség, hogy menni vagy maradni, hiszen a fiúknak-érthetően- nincs kedvük indulni,de egyre kétségbeejtőbbnek találom az itthoni helyzetet. Mondjuk, ha még addig ki tudjuk húzni, míg a kisebbik nagy is leérettségizik ( kb 6 év ) úgy, hogy ezek a marhák nem léptetik ki az országot az EUból, akkor addigra előkészítünk mindet az ugráshoz szerintem. A nagyot nem kell kapacitálni, ő már most külföldi egyetemre készül ( imádom az okos fejét, ahogy magyarázott ma is ), a kicsi szimplán a sportösztöndíjat akarja behúzni:-) akár még sikerülhet is neki. Mivel a csöpp ilyen kicsi, neki egyszerűen külföldön kellene elkezdenie az általánost, így nem lenne akkora hátrányban, mint pl most a nagyok.
Mondanám, hogy remélem, hogy nem kell ebben az alternatívában gondolkoznunk, de szerintem nem fogjuk megúszni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése