2.hét

Itt ülök a kanapén, ölemben alszik a csöpp. Így elég nehéz megfogalmazni az elmúlt hét hullámvasútját..
Kezdődött azzal, hogy a demoüzemmód tejes törlésre került, egy órás szopikat tíz-húsz perc alvás tört meg. Ha nap közben aludt két hosszút, akkor az az éjszakára is rányomta a bélyegét (az enyémre mindenképp, pedig az apja is felriadt olykor). Amikor már másodszor csak két órát aludtam összesen, az eléggé kivett belőlem minden szociális készséget.
Mert arra lett volna ám igény!Itthon voltak apuék, és a leglehetetlenebb időpontokban jöttek, én meg nem voltam túl kedves, de már így is többet voltam tekintettel másokra ebben a két hétben, mint szerettem volna.
A nagyok édesek, jönnek segíteni, mikor apjuk dolgozik, együtt fürdetünk,és ha nagyon kivagyok este, felügyelik a babát, míg fürdök, meg vacsizok, és hasonló luxusdolgok.
Sajna a mérés, amit a dokinéni kért, nem hozott túl jó eredményt, szinte a kórházi súlyánál van csak a kislány. ennek egyenes következménye lett az itthonra beszerzett mérleg, amit nagyon el akartam kerülni, és jogosan. Most mérem evés előtt-után, és semmi különbséget nem mutat, pedig csorog a szája szélén a tej, és még meg is mentek a másikból kb 30 milit. Hétfőn újra randizunk a védőnővel, remélem, elindul a súlya, és el tudjuk kerülni a pótlást. Nem volt elég a terhesség alatti stressz, úgy látszik.
Az meg, hogy folyamatosan azt ellenőrzöm, hogy lélegzik-e...a légzésfigyelőnek meg úgy kevés értelme van, hogy rajtam lóg/velem alszik. Viszont jövő héten lesz hordozós klub, megpróbálok lemenni, és kölcsönözni egy kendőt, mert az nem állapot, hogy az egyik kezem általában gyerekkel van tele.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a szülés utáni depi most elkerül, egész jól vagyok. A seb mondjuk fáj, és a bal oldalam kifejezetten érzékeny, forduláskor mintha kést szúrnának belém. Erre mondjuk számíthattam volna, a tavalyi méhen kívüli után is  a csonkolás helye fájt tovább, nem a hasi seb. Maga a hasam viszont szörnyű, amin a plusz 20 kiló sem segít, valami intenzí fogyásra lest szükség, mert így attól leszek magam alatt, ahogy kinézek.