Végre tényleg túlestünk minden genetikai vizsgálaton!
Megvolt a szív uh is, a szaktekintély dr H vizsgálta meg a csöppet, megnyugtató eredménnyel. Mindenesetre majd 6-8 hetesen vissza kell mennünk vele, hogy biztos ne legyen semmi szív-baj.
A dokival is konzultáltam, megállapítást nyert, hogy ennél több vizsgálatot már külföldön sem nagyon végeztek volna el ( mínusz prena és az invazívak), de most egy jó ideig nyugi van. Most mindkét nagy jött velem, mozizni, persze a szokott eredménnyel ( arccal a falnak...), szóval megcsodálhattuk a kerek popsiját.
Szépen növekszik, sajnos én is...most hirtelen felszaladt öt kiló, lassan ott tartok amivel szülni szándékoztam menni. Víz is van benne, de sajnos a reggeli péksütik nem tettek jót, úgyhogy megvettem Vrábel Kriszta szakácskönyveit, és lassan elmerülök benne.
A családi eseményeken is túl vagyunk, erősen pislogtam a fotókat nézve, hogy mekkora felnőtt lett a kétarasznyi fiamból.
Most megint indul a pörgés, vizsgák nekem, versenyek a nagyoknak, közben el kell jutnom a védőnőhöz, meg a házidokihoz, meg terheléses vérvételre....utána végre nyaralás!
Alig van időm a pöttömre is figyelni, de tesz róla, hogy ne feledkezzek meg róla. Általában kaja után aktív, és este, lefekvés után. Most már kívülről is látszik, és apja is érzi már, ha a hasamra teszi a kezét. Elég fura még mindig, hogy bennem növekszik, de lassan hozzászokom, azt hiszem. Neve még mindig nincs, remélem, hogy mire visszajövünk a nyaralásból, legalább ebben megegyezünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése