Egy éves lett a kis hercegnőnk, és annyira elfoglal, hogy még a szülinapja óta nem volt alkalmam ide írni.
Először is cuki. Integet, vigyorog, hangosan dumál, leszidja a világot a saját nyelvén, de a nénik és a család elolvad tőle :-) ahogy az elvárt.
Ha valami nincs az ínyére, drámai pózban,. derékból hátrahajolva, krokodilkönnyeket kierőszakolva szenved. A katasztrófa általában egy gyors cicizéssel, vagy karbavétellel orvosolható, de sajnos gyakran kinevetjük, mert hihetetlen alakítást nyújt.
Imád pancsolni, jól bírja, ha leöntögetem a fejét vízzel, kíváncsi vagyok, ez meddig marad így. Még a hajszárítót is elviseli, bár nem hosszú távon.
Kedvenc háztartási gépe a szárító: lelkesen figyeli, ahogy forognak benne a ruhák, és nagy szakértelemmel pakol ki belőle, általában gyorsabban, mint ahogy én hajtogatni tudnám őket, de hagyom, mert nagyon megfontoltan csinálja.
Botrányosan alszik, mostanában egy hétből ha két este sikerül visszacsempésznem az ágyába, mér jónak számít. Az is, ha csak egyszer ébred éjjel, mert akár egész estés-éjjeles műsort le tud nyomni, ami eléggé kimerítő. Az esték azért is macerásak, mert bár a délutáni alvást a kis matraccal megoldottuk, és zömmel működik is, este nem hajlandó ott elaludni, csak a nagy ágyban, ahol szerinte még legalább egy-két órás bulit kell csapni elalvás előtt, ami csak cicin történhet.
És a cici..hát igen, még mindig ez a fő táplálék- Ebédre már hajlandó értelmezhető mennyiséget enni, de reggelire csak a tojás és a virsli tudja valamennyire kizökkenteni, egyébként nem nagyon eszik. Tejitallal próbálkozom, egyelőre semmi sikerrel. Különböző eszközökből próbálom itatni, de nem tetszik neki. A gyümölcsöt lassan a lidlis gyümölcspürével pótoljuk, mert abból viszont nem hajlandó darabosat enni. A pürét meg kanállal szintén nem, marad ez a tasakos verzió.
Szeret kint lenni, bár egyelőre még csak a babakocsiban sétálunk ( egyszer sétálta végig a Duna-partot, a babakocsiba kapaszkodva, de ez még nem jellemző), közben nagy lelkesedéssel falja a kukoricapufit/kiflicsücsköt/pogácsát.
Most már egyedül feláll, kapaszkodás nélkül, és megtesz néhány lépést, de ha komolyabb távokra készül, akkor a mászást választja, úgy viszont száguld,csak azt kell figyelni, hol csattognak a tenyerei:-)
Folyton dumál a saját kis nyelvét, a kutya ( vav-vav )és a nem az alapszavak, a ham jelenthet étel és italt is. Apja számolni tanítja, a kettő meg a négy már elég jól felismerhető, főleg,. hogy mutatja a kis husi ujjaival.
Körülrajongott kishercegnő, imádjuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése