Kb négyszer írtam meg ezt a bejegyzést, annyira nem hagyott magamra időt a kiskirálykisasszony. valahol olvastam, hogy a hat hetes növekedési ugrás kb két hétig tart,hát,nekünk bejött. Már múlt héten sem volta régi:-),de aztán a hét végére teljesen matrica lett, állandó cicin lógással, és semmi alvással. odaszögeződtem a kanapéhoz, mert ha aludt, azt csak az ölemben, kajaközelben tudta elképzelni.Bárhogy is törtük a fejünket, mi lehetne a megoldás,nem jöttünk rá,és arra sem emlékszünk már, hogy a fiúkkal volt-e ilyen, vagy a feledés jótékony homályába merült.
persze a nagy hamizás meghozza a gyümölcsét, hetente kb 25 dekát hízik, lassan elértük ( és meghaladtuk ) egy normál újszülött paramétereit. Szépen emeli és tartja a fejét, lassan már okkal is mosolyog,nagyon cuki!Hason utál lenni,ha ébren van,viszont aludni leginkább úgy szokott napközben. Most már a fürdés sem akkora mumus, mint az első időkben,de még öt percnél nem tart tovább a lazulás, onnantól bekapcsol a sziréna. Továbbra is együtt alszunk, mondjuk az elejéről le tudnék mondani,mert így meg én nem pihenek túl sokat. Most kipróbáltam, hogy csak a telefon fényénél kezdek szoptatni éjjel, és utána töksötét van,de egyelőre nem kiabálnám el az eredményt.
A nagy nyűgösségben bevetettük a kendőt,de még jó, hogy kicsi a Lány, mert így tovább használhatjuk ezt a rugalmast. Mire kinőné, addigra talán elég erős lesz, hogy valami csatosat vegyünk, amivel az apja is tudja vinni,mert ez a szalagozás neki nagyon nem szimpi.
Közben a babától el nem vonatkoztathatóan engem is ért egy kisebb-nagyobb baleset. A babakocsi teleszkópja tönkre ment, és elvittem szervizbe, ahol viszont nem tudtak pót-vázat adni,csak a boltban, azt is csak nagy nehezen ( nem értem, újszülöttel hogy mozduljak ki, ha náluk a váz,amire a hordozót,mózest felteszem??). A bolt viszont olyan szerencsésen van kialakítva, hogy a rámpa, amin a babakocsit le lehet tolni, meredek, de legalább egyenesen a zárt ajtónak visz. az ajtó befelé nyílik természetesen. Ezen sikerült megcsúsznom az utolsó méteren, a kocsi megborult a hátsó kerekére, a tolókar meg egyenesen az arcomnak vágódott. Ez több,mint egy hete volt, és még mindig zöldeslila a szemem alja, és érzékeny az egész orrom. Ennek következménye egy erősen fedő alapozó és púder lett, mert Férj nem volt hajlandó tűrni a rosszalló tekinteteket, pedig itthon sem volt aznap ( meg azóta se nagyon, de ez már egy másik történet ).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése