2016. április 29., péntek

Az van, hogy...

...egyik szemem sír, a másik meg nevet. Tegnap megvolt a kombinált, az uh eredmények jók ( tarkóredő, orrcsont ), még ha harmadszorra sikerült is csak kimasszírozni a kisasszonyból ( igenigenigen!!), mert juszt sem feküdt úgy, hogy könnyen meg lehessen nézni. De megvan mindene, négy végtag, húsz ujj, csinos kis gerinc, hosszú lábak, karocskák ). Viszont a vérteszt...hát az nem a legjobb, valahol sejtettem is, hogy a kezdeti túlpörgött hcg-t nem tudjuk lenyomni szint alá. És hát nem is sikerült, köztes kockázatot kaptunk ( meg a korom, meg minden, persze, beleszámít ).

Úgyhogy két hét múlva konzultáció a dokival, hogy három hét múlva integrált teszt, vagy rögtön amnio..mehh..Úgy gondoltam, hogy mostantól már csak a rózsaszín felhőkön ugrálás a reszortom, de nyilván nem mi lennénk, ha minden tök rendben lenne, a fiúkkal is voltak nyűgök. Mindenesetre a tegnapi megzuhanás után most összeszedtem magam, és megnéztem, van-e még akciós terhesfarmer a H&M-ben és van, szóval ha kibírják a készletek jövő hét végéig, akkor csakazértis rendelek még egy-két cuccot ( dráma, nincs rövidgatyám ).

Mindenesetre G. cuki volt, vigasztalgatott még este is a telefonban, a dokitól meg kisírt egy tök saját uh képet, mondván, ő messze dolgozik, hadd legyen a legkisebb gyerekéről is fényképe. Kapott:-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése